Épületek építésnek engedélyezéséhez engedélyezési tervre van szükség. Ez alapján készül a kiviteli terv, amely sokkal részletesebb, az épület minden méretét és minden szerkezetét részletesen ábrázolja. Tartalmazza az összes szakág terveit a megvalósításhoz szükséges részletességgel, árazott és árazatlan költségvetést.
Az árazott költségvetés tájékoztatja az építtetőt a várható költségekről, az árazatlan, kivitelezői ajánlatok bekérésére ad lehetőséget, úgy hogy azok műszaki tartalma azonos, ezért összevethető. Kiviteli terv kisebb építmények esetén nem kötelező, de annak elhagyásával az építkezés várható költsége nehezen meghatározható, a nem elég részletesen kidolgozott engedélyezési tervek nem nyújtanak elegendő információt a megfelelő minőségű épület elkészítéséhez. Jó energetikai tulajdonsággal rendelkező épület (A+, passzívház) esetén , a kiviteli terv akkor is erősen javasolt, ha azt a jogszabály (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) nem teszi kötelezővé.
Kiviteli tervet kell készíteni épület építéséhez, kivéve:
- A legfeljebb az alábbi jellemzőjű
építményt,
építményrészt
érintő építőipari
kivitelezési tevékenység
esetén:
- 300 m2 összes
szintterület
- három
beépített
építményszint
(alápincézett, földszint +
tetőtér-beépítés)
- 1000 m3 bruttó
térfogat
- 7,5 m-es
építménymagasság
- 5,4 m-es szerkezeti
nyílásméret (falköz,
oszlopköz, előregyártott
födém), előregyártott
födémszerkezet
- a bejelentéshez kötött
építményt,
építési
tevékenységet érintő
építőipari kivitelezési
tevékenység esetén
- polgári lőteret
- hírközlési
építményt
- nem közhasználatú parkot,
játszóteret, sportpályát
- kerítést
- támfalakat, ha a megtámasztott
föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
- 300 m2 összes szintterület
- három beépített építményszint (alápincézett, földszint + tetőtér-beépítés)
- 1000 m3 bruttó térfogat
- 7,5 m-es építménymagasság
- 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet
A kiviteli terv tartalmazza az alábbiakat:
- Engedélyezési
terv
- Költségvetés
- Építészeti
dokumentáció
- Tartószerkezeti
dokumentáció
- Épületgépészeti
dokumentáció
- Épületvillamossági
dokumentáció
- Egyéb szakági
tervek (kertészeti terv,
egészségvédelmi terv…)
- Energetikai
számítás
Az épületekre vonatkozó engedélyezési eljárás 2009.-ben alapvetően megváltozott. Bevezetésre került egy új fogalom, a Bejelentés. A jogszabály nagy hibája, hogy ezt az új fogalmat - ahogy ez korábban a jogalkotásban szokás volt - nem definiálta, annak értelmét csak az összes vonatkozó rendelet ismeretével lehet pontosan megérteni.
A Bejelentési kötelezettség - a szó értelmével ellentétben - nem azt jelenti, hogy szóban vagy írásban be kell jelenteni a hatóságnak, hogy építeni fogok valamit, vagy hogy már megépítettem. A bejelentési eljárás dokumentációja alig különbözik az engedélyezési dokumentációtól, tehát bejelentés esetén is az építkezés megkezdése előtt építésszel el kell készíttetni a szükséges rajzokat, számításokat, iratokat, vagyis a bejelentési dokumentációt. Ez kell az építési hatóságnak benyújtani megkezdés előtt.
A különbség az eljárásban van. A bejelentést követően a kivitelezés elkezdhető, azt a hatóság csak tudomásul veszi, míg az engedélyezésnél - akkor is, ha egyszerűsített - az építési munka csak az építési engedély jogerőre emelkedése után kezdhető meg.
Azt, hogy mit kell engedélyeztetni és mit kell bejelenteni, a 37/2007. (XII 13.) ÖTM rendelet (2009.-es módosítás) 1. sz. melléklete tartalmazza.
Az építési jogszabályok 2013. január 1.-vel alaposan megváltoztak és a fent említett jogszabály helyett a 312/2012. (XI 8.) Korm. rendelet lépett, ami a bejelentés ilyen módját eltörölte. Jelenleg az engedélyköteles építményeket engedélyezési, vagy egyszerűsített engedélyezési dokumentáció alapján bírálja el az építési hatóság.
Ebből is látható, hogy a kissé kaotikus és következetlen hazai jogrendszerben való eligazodást célszerű szakemberre bízni.
építőipari szavak, kifejezések
