A kivitelezés sok féle konstrukcióban lehetséges, de a legbiztonságosabb módszer az, ha kiviteli terv alapján, műszaki ellenőr közreműködésével generál kivitelezőt választunk, minimum 3-4 árajánlat összehasonlítása alapján, igaz, hogy ez a legköltségesebb megoldás is. Ha nincs kiviteli terv, nincs műszaki ellenőr és munkafázisonként külön-külön mesterembert bízunk meg, akkor a végeredmény, főleg a minősége bizonytalan lesz, energetikai szempontból az épülettel szemben ne legyenek túlzott elvárásaink, és szinte az összes szervezési munka és felelősség a nyakunkba szakad, ami egy főállású építkezőt kíván. Persze ez a módszer a legolcsóbb, ha az építkezés során nem lesz semmilyen komolyabb probléma. Találkoztam olyan esettel, ahol a spórolás következménye az lett, hogy az épület rossz kitűzése miatt, kétszer kellett az alapot elkészíteni. Ez a takarékoskodás igen sokba került. A kalákában építkezést - bár nem nevesítve - a jogszabályok tiltják. Az így épített épület engedélyezésekor nem lesznek meg a szükséges iratok.
Generál kivitelező:
Olyan vállalkozás, amely a teljes épület felépítését vállalja el, az összes nem építészeti feladatot is beleértve.
Alvállalkozó:
A generálkivitelezőnek, vagy alvállalkozójának részfeladatokat végez.
A műszaki ellenőr az építtető megbízottja. Segítséget nyújt a kivitelező kiválasztásában. Az építési munka folyamán ellenőrzi, hogy az a terveknek, szabványoknak és a jogszabályoknak megfelelően készül, ellenőrzi a beépített anyagok megfelelőségét, a kivitelezők által benyújtott számla kifizethetőségét, határidők betartását. Részt vesz az átadás átvételi eljárásokban.
A műszaki vezető, a kivitelező
szerződött munkatársa, aki az
építkezésen ellenőrzi és
irányítja e tervek szerinti
munkálatokat, ellenőrzi a beépített
anyagok megfelelőségét és
összegyűjti az ezt igazoló iratokat. Ellenőrzi -
vagy külön megbízás szerint
vezeti - az építési naplót.
Az építési munka
elkészültét követően
nyilatkozik annak megfelelőségéről,
részt vesz az átadás
átvételi eljárásokban.
A hagyományos "téglafalas" és a könnyűváz szerkezetes építési mód között választhat az, aki családi házat akar építeni. Igaz, hogy sok esetben a két rendszer úgy keveredik, hogy azt szinte észre sem lehet venni. Ilyen lehet például, ha az alagsor hagyományos módon épül, de a lakószint könnyűvázzal.
Mind két rendszernél nagyon sok féle technológia létezik, amik igen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, de azért vannak alapvető előnyök és hátrányok mind két építési rendszernél, ami alapján eldönthető, hogy mivel építkezzünk.
Könnyűváz
- nagyon gyorsan építhető
- kevés vizet használnak építéskor, ezért nem kell évekig várni a teljes kiszáradásra
- könnyebben és olcsóbban megoldható a nagyon jó hőszigetelésű térelhatároló szerkezetek kialakítása
- az összes építési költség alacsonyabb (bár ez Magyarországon nem olyan számottevő, mint az USA-ban)
- komolyabb gyakorlottság nélkül is sok minden házilag is elkészíthető rajta
- az épület szintjeinek száma erősen korlátozott (1-2 szint)
- talajjal nem érintkezhet (bizonyos típusú házak építésére alkalmatlan, pl: lapostetős, teraszház)
- várható élettartama lényegesen rövidebb
- értéke gyorsan csökken
- a szerkezetnek nincs hőtároló képessége, ezért a fűtés megszűnését követően gyorsan kihűl
- az ebből építhető épületek stílusa korlátozott, igazán igényes ház ritkán készül belőle
- rossz a hanggátlása, a szerkezet erős szélben recseghet
Látható, hogy a könnyűvázas építésnek több a hátránya, mint az előnye. Csak akkor érdemes komolyan gondolkodni rajta, ha viszonylag sík terepen egyszintes, nem többgenerációs épületet akarunk építeni, olcsón és megfelel az egyszerű kertvárosias típusú külcsín.
építőipari szavak, kifejezések
