Alapadatok

A tanúsításhoz szükséges adatok felsorolása a mi kell hozzá oldalon megtalálható. Itt arról lesz szó, hogy az adatok összegyűjtésével kapcsolatban az ingatlan tulajdonosának milyen teendői vannak, illetve a hiányzó információkhoz hogyan lehet hozzájutni.

Az építmény alapadatait megbízható forrásból - fölhivataltól, tulajdonilapból - kell beszerezni, mert ha ezek tévesen lesznek megadva, a tanúsítvány nem használható fel a kívánt célra. A tanúsításhoz szükséges építményadatok meghatározásának legegyszerűbb módja, a megvalósulási tervek felhasználása, de mivel ilyen ritkán készül, a kiviteli terv is megfelel, amennyiben a felelős műszaki vezető nyilatkozott arról, hogy az épület a terveknek megfelelően épült, vagy az eltérésről részletes leírást (módosított tervet) ad. Más típusú tervek is használhatók adatgyűjtés céljára, de csak akkor, ha azok valóságtartalmáról nyilatkozat van, vagy a tanúsító azt ellenőrzi. Ebben az esetben, a terv (például az engedélyezési terv) a gépészeti és villamossági rendszerek paramétereire nem tér ki olyan részletességgel, hogy azok felhasználhatók legyenek, így ezeket az adatokat helyszíni adatgyűjtéssel és/vagy a berendezések iratainak felhasználásával lehet pótolni.

Ha az épületről nincsenek tervek, akkor felmérést kell készíteni az épület alaprajzi, magassági és szerkezeti méreteiről és meg kell határozni a szerkezetek kialakítását, rétegrendi anyagait, méreteit. A szükséges adatok beszerzéséhez esetleg a szerkezetet fel kell tárni. Ez egy jelentős többletmunka, így a tanúsításhoz szükséges felmérési terv elkészítése nagyon megnövelheti a költséget. Az adatokat, vagy azok összegyűjtéséhez szükséges rajzokat, iratokat a tanúsítvány megrendelőjének kell biztosítani, ebből következik, hogy a tanúsítás ára ezek megszerzését vagy elkészítését nem tartalmazza.

Vizsgálat elemei

A tanúsítás során az épületet három, egymásra épülő szempontrendszer alapján kell vizsgálni:

1. szint: Az épület szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének megállapítása és a - 7/2006. (V.24.)TNM - rendelet által előírt értékekkel való összehasonlítása. Új épületeknél a követelményértékek betartása kötelező, meglévőnél a számított érték adottságnak tekintendő, de az energia magtakarításra irányuló javaslatnál figyelembe kell venni az előírt értékeket.

2. szint: Fajlagos hőveszteség meghatározása és a követelményérték meghatározása, felület és térfogat aránya alapján. Ha nem felel meg, az első szint paramétereinek javítása szükséges (vagyis jobb hőszigetelés).

3. szint: Az épületgépészeti és épületvillamos rendszerek összesített energetikai jellemzőjének és a követelményérték meghatározása. Ez azt jelenti, hogy az épület rendszerei által, évente felhasznált energia mennyiség négyzetméterre vetített értékét kell összehasonlítani a geometriai jellemző (felület-térfogatarány) alapján meghatározott elvárással. A két érték százalékosan kifejezett aránya fogja meghatározni, hogy az épület milyen kategóriába tartozik.

Az egyes szinteken alkalmazott számítások egymásra épülnek, ezért a vizsgálati elemek kölcsönhatásban vannak egymással. Ha az egyik szint nem felelnek meg a követelménynek, akkor az alatta lévő szintek paraméterein kell változtatni.

Az új épületeknél minden követelményérték betartása kötelező (vagyis a rendeletekben meghatározottnál rosszabb nem lehet), meglévő épületeknél a tanúsított állapot adottságnak tekintendő, vagyis nem kell a követelménynek megfelelni. Amennyiben az épületen engedélyköteles átalakítást, bővítést végeznek, az építési engedélykérelemnek (tervdokumentációnak) minden, a hatályos jogszabályokban előírt feltételnek meg kell felelni, tehát ez energetikai előírásoknak is.

Vizsgálati szempontok

Épületszerkezetek: Amennyiben megfelelő részletességű (kiviteli) tervek állnak rendelkezésre, és a felelős műszaki vezető nyilatkozott, hogy az épület a terveknek megfelelően készült el, a tanúsításhoz szükséges adatok a tervekből kiolvashatók. Ha van terv, de elavult, nem elég részletes (engedélyezési, vázlatterv), vagy a tartalma és a valóság között eltérés lehet, a tervrajzi adatokat ellenőrizni kell. Abban az esetben, ha nincs terv, az épületet fel kell mérni. Mivel a tanúsító nem feltétlenül építész végzettségű, lehet, hogy erre a feladatra mást - ebben jártas építészt - kell felkérni. A felmérésnek a geometriai adatokon túl ki kell terjedni a szerkezetek, rétegrendek méreteire, vastagságára és az anyagok pontos megnevezésére. Ennek érdekében előfordulhat, hogy a homlokzati szerkezetet fel kell tárni, mivel megfelelő információk nélkül a rétegtervi hőátbocsátás nem számítható ki. Minden esetre az adatszolgáltatás a - 176/208. (VI.30.) Korm. rendelet szerint - a megrendelő feladata, ezért a felmérés költségét a tanúsítás nem tartalmazza.

Geometria: Az épület hővesztesége jelentős mértékben függ a felület-térfogataránytól (vagyis az összes térelhatároló szerkezet belső felülete és az épület helyiségeinek összes térfogatának hányadosa). Új épület tervezésekor erre célszerű odafigyelni, sőt igazán energiatakarékos ház (A+, passzívház) máshogy nem is tervezhető. A legkisebb felület-térfogatarányú forma a gömb, aztán a kocka, téglatest és így tovább. Minél összetettebb egy épület (tömeg) formája, annál nagyobb az egységnyi térfogatra jutó lehűlő felület, tehát annál nagyobb a hőveszteség. Ha növekszik a hőveszteség, több energia kell a kívánt belső hőmérséklet fenntartására, vagyis növekszi az épület által felhasznált energiamennyiség, romlik az energetikai jellemző, az épületnek rosszabb a besorolása. Ezen a problémán segíthet a vastagabb hőszigetelés, de csak mértékkel, mert a hőszigetelés vastagságának hatékonysága exponenciálisan csökken, tehát a túlzott hőszigetelésre fordított összeg nem fog megtérülni.

Gépészet: Az épületek energiafogyasztását a használat során a gépészeti és villamos rendszerek által elfogyasztott energia alapján számoljuk ki úgy, hogy a rendszerek működési veszteségét és a működtetéshez felhasznált energiát is beleszámoljuk és a szoláris nyereségeket (napenergia aktív és passzív felhasználása) levonjuk az energiafelhasználásból. (Az épületek az építésükkel és a felhasznált anyagok előállításával is fogyasztanak energiát, de az energetika ezt jelenleg figyelmen kívül hagyja.) Tehát az épület összes energiafogyasztása nagymértékben függ attól, hogy a gépészeti rendszerek mennyire hatékonyak és korszerűek.

Költség: Új épület tervezésekor az energia-hatékony kialakítás csak komplex tervezési látásmóddal érhető el. A geometriai szempontoknál leírtakból következik, hogy a hatékony energiafelhasználás sok kompromisszumra kényszeríti a tervezőt és az építtetőt is. Ha az alacsony energiafogyasztás túlságosan előtérbe kerül, az az épület esztétikai értékét fogja csökkenteni, vagy a költségeket emeli túlzott mértékben, esetleg mindkettő. Ezért mindenképpen költségelemzést célszerű készíttetni, akár új épületről akár felújításról van szó. Ez ugyan a tervezés költségét némileg megemelheti, de egy átgondolatlan hőszigetelés, vagy egy nagyon drága, de rosszul vezérelt gépészet csak a költségeket növeli, a hatékonyságot nem. Az energetikai rendszerek tervezésekor az egyik legfontosabb paraméter a megtérülés. Egy 10-15 évet meghaladó megtérülési mutató esetén a rendszer gazdaságossága már kétséges.

Tanúsítvány

Alaki és tartalmi követelmények:

Előlap: Egyben maga a tanúsítvány is

• Megrendelő adatai
• Épület adatai
• Tanúsító adatai
• Összesített energetikai jellemző és a követelményérték
• Ingatlan energetikai osztályba sorolása
• Osztályba sorolás színskálán
• Ingatlan fotója (nem előírás)
• Energetikai tanúsítvány (ET) javaslata az ésszerű (költség-hatékony) korszerűsítésre

Alátámasztó munkarész:

• Megrendelő adatai
• Épület adatai
• Tanúsító adatai
• Az épület geometriai és szerkereti adatai
• Épület(rész) veszteségtényezője
• Épületgépészeti és villamos rendszerek adatai
• Épületgépészeti és villamos rendszerek energiaigénye
• Összesített energiamérleg
• Összesített energiamutató
• Az épület felület-térfogatviszonya
• Fajlagos hőveszteségtényező és követelményértéke
• Összesített energetikai jellemző követelményértéke, vagy a viszonyítási alap
• Épület minősítése
• Korszerűsítési javaslat, és annak hatásai
• Számítások (nem előírás)
• Mellékletek jegyzéke

2012.05.

Szigorítás 2015. január 1-től: Az energetikai rendelet (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet - az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) bevezette az új - várhatóan 2018.-tól teljes körűen alkalmazandó - energetikai paramétereket. Az előre beharangozotthoz képest is szigorúbb táblázatokat, a támogatásban részesülő épületek esetén kötelező használni, de a rendeletből nem derül ki, hogy pontosan mi is minősül támogatásnak. Csak a pályázat, vagy minden, ami állami vagy EU-s pénzt tartalmaz. Már bontakozik a szakmai vita, hogy vajon a támogatott hitelek, a Fundamenta megtakarítások és egyéb állami támogatások is ide tartornak-e. Sokat segítene, ha a megjelenő jogszabályokat stilisztikai szempontok szerint is ellenőriznék, hogy ne legyenek kétértelműek a jogszabályok.

2015.01.