Az épületenergetikai tanúsítvány egy olyan dokumentum, melyet a jogszabályi feltételeknek megfelelő, épület energetikai tanúsító készít, az épület - új épület esetén a tervek - és az épületgépészeti, épületvillamossági rendszerek adatai alapján. Jogszabályban előírt számítási módszerekkel meghatározza az épület standard energia fogyasztását és a követelmény értékeket. Ezek alapján kategóriába sorolja az épületet. A kategóriák jelölése: megnevezés, betűjel, színkód. Az épület energetikai besorolását a háztartási eszközökről már ismert színsávos diagrammon kell szemléltetni.

Nem kell megijedni, ha egy régi épület nagyon alacsony kategóriába kerül. Magyarországon a '80-as években jelentek meg az első hőtechnikával kapcsolatos számítások és paraméterek, de ebben az időben, még inkább csak elméleti szintű volt. Az építési anyagokat és technológiákat a hiánygazdálkodás határozta meg és az energetikai szempontok ismeretlenek voltak. Ebből következik, hogy az 1980. körül, vagy korábban épült épületek meglehetősen rossz paraméterei miatt a besorolása az alsó harmadba esik (G, H, I).

A '90-es években az országot elárasztó "nyugati" anyagok és technológiák, majd a fokozatosan szigorodó követelmények miatt az ebben az időszakban épült épületek már lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, ezért a besorolásuk a középső harmadba esik (D, E, F).

A 2006. óta épült épületekre már a korábbinál lényegesen szigorúbb szabályok vonatkoznak (ezek a szabályok a közeljövőben tovább fognak szigorodni), ezért a napjainkban épülő épületektől már elvárható, hogy a besorolásuk a felső harmadban legyen (C, B, A), ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy a gondos tervezésnek és a szakszerű kivitelekezésnek jelentős szerepe van abban, hogy a minősítés az elvártnak megfelelő legyen.

A legmagasabb kategóriákat (A, A+) csak úgy lehet elérni, hogy az épület már a tervezés során kimondottan ennek a szempontrendszernek a figyelembevételével van kialakítva, tömegformálás, felhasznált anyagok, szerkereti megoldások, gépészeti rendszerek, villamos rendszerek, szabályozástechnikák és szoláris rendszerek tekintetében, és a kivitelezés folyamán a terveket és a technológiai előírásokat valóban maradéktalanul betartják. Az energiatudatos építkezésnek természetesen ára van, és nem is kevés. Az ilyen épületek építése mindenképpen költségelemzést igényel, hogy a ráfordított összeg megtérül-e.

Végül két megjelölés, amit a tanúsítás jogszabálya nem ismer, de létező fogalmak, a passzívház és a A++. A passzívház német rendszer, magyar megfelelője nincs, ezért hazánkban is a német előírásokat alkalmazzák az ilyen épületekre. Az A++ egy elméleti kategória, követelmény értékek nincsenek hozzá, de az EU és ez által a hazai elvárásoknak előre jelzett további szigorodásai miatt lehetséges, hogy erre a kategóriára is kidolgozzák az elvárásokat.

2012.05.

Szigorítás 2015. január 1-től: Az még kérdés, hogy január 1.-től a támogatott beruházások esetén alkalmazandó, szigorított paraméterek alapján minősített épületek tanúsítványa és az eddigi adatok alapján minősített épületek tanúsítványa, hogy lesz megkülönböztethető és a teljesen eltérő adottságokkal rendelkező épületek ilyen módon azonos kategóriába kerülése, mennyi zavart és diszkriminációt fog okozni. Az viszont már most is tudható, hogy a szigorítások miatt, a pályázati pénzt is felhasználó projektek jelentősen költségesebbek lesznek, mint a magánerősek, így komolyan kell majd mérlegelni, hogy megéri-e pályázni. Azt ugyanis már a tervezés megkezdése előtt tudni kell a beruházónak, hogy lesz-e támogatás a finanszírozásban, hiszen ez határozza meg, hogy az energetikát melyik előírás szerint kell tervezni.

2015.01.