Az épületek elkészültét követően, használatba vételi (lakhatási engedélyezési) eljárást kell kezdeményezni az illetékes építési hatóságnál. Ezzel kapcsolatosan az építési engedély is sok információt tartalmaz, tehát azt érdemes részletesen átolvasni. Az eljárás megindításához szükség van az összes, az engedélyezésben résztvevő szakhatóság nyilatkozatára és a közműnyilatkozatokra (víz, gáz, elektromos áram, csapadékvíz elvezetés, kémény…). Lakhatási engedély nélkül az épület használatát nem szabad megkezdeni. A használatba vétel során az építtetőnek az épület elkészültét, a földhivatalnál is be kell jelenteni, amihez egy vázrajzot kell készíttetni geodétával. Nem szabad megfeledkezni az illetékhivatali és esetleg adóhivatali, valamint hitel felhasználása esetén, a banki bejelentési kötelezettségről sem.
2013.09.
Az épített szerkezetű épületek elkészítése során nagyon sok víz kerül az épületbe, részben a kötőanyagokhoz keverve, utókezeléssel (betonlocsolással), részben az esőzések alatt megázott szerkezetekkel. Ennek az építési és csapadékvíznek hosszú időre van szüksége (1-3 év), hogy a szerkezetből távozzon, ezért gyakori, hogy az új épületekben az első és második évben magas a páratartalom, különösen télen, amikor ritkábban van szellőztetve. Ez akkor nagyon feltűnő, ha az épület egy éven belül készül el és ősszel veszik használatba, mert ilyenkor a szerkezeteknek egyáltalán nincs lehetőségük a száradásra. A túl magas pára ellen legegyszerűbben gyakori szellőztetéssel lehet védekezni, vagy a párát kondenzáló berendezéssel. A belső hőmérséklet emelése önmagában ezt a problémát nem oldja meg, mert a párának az épületből ki kell jutnia. A szerelt szerkezetű (könnyűvázas, készház rendszerű) épületeknél ez a gond általában nem jelentkezik.
Az új házak - szerkezeti kialakítástól függetlenül - az első néhány évben igen kis mértékben mozognak, ezért gyakori, hogy hajszálrepedések jelennek meg. Ez nem gond, sőt természetes és a repedések a következő festéssel (3-5 év múlva) el is tűnnek.
2013.10.
A lakóépületek esetében az üzemeltetés során felhasznált áramot nem számítják be az energetikai jellemzők meghatározásába azért, mert az nagyon függ a használók létszámától és szokásaitól. Éppen ezért nem standardizálható, vagy is nem határozható meg egy átlag. A többi épülettípusnál a használati elektromos áram is része az összesített energia mérlegnek, de mint a többi energiahordozónál itt is standard viszonyokkal számolnak.
Ebből jól látható, hogy egy épület energetikai jellemzőinek meghatározásakor feltételezett viszonyok nagyon eltérhetnek a valóságos használati körülményektől. Ha az épület használata energiatudatos, akkor az előre tervezett energiamennyiségnél lényegesen kevesebb energiával üzemeltethető, de ha a használat pazarló, akkor a magas közüzemi számlának nem az épület az oka. Az épület, az üzemeltetés átgondoltságától függően a tervezett energiaigényénél lényegesen kevesebb, vagy sokkal több energiát is felhasználhat. Ezért célszerű energiatakarékos berendezéseket, égőket, kikapcsolható elosztókat használni, és csak az éppen szükséges berendezéseket üzemeltetni. A fűtési hőmérséklet 1-2 °C-os emelésével az energia felhasználás jelentősen nő.
2013.10.
amit tudni kell az épületek tanúsításáról
építőipari szavak, kifejezések
