Energetikai szempontok

A gépészeti rendszerek hatásosságát nem lehet röviden körülírni, mivel ezek igen összetett és épületenként, sokszor egységenként (lakás, iroda…) is nagyon különbözőek lehetnek. Ezen kívül a hatékonyság és annak megítélése függ az épület korától, a karbantartottság mértékétől szabályozottságától, és nem utolsó sorban - bármilyen furcsán is hangzik - az energiapolitikától. A lakóházaknál, különösen a családi házaknál nem szokás gépészeti tervet készíttetni, hiszen az nem kötelező, és a megbízott kivitelező helyszíni ötleteléssel - tapasztalati úton - alakítja ki a rendszereket, többnyire úgy, hogy annak a későbbi beszabályozására sincs igazán mód. Persze, erről elsősorban a megrendelő tehet, hiszen ha nincs terv, akkor csak így lehet csinálni.

Azt minden esetre ki lehet jelenteni, hogy tervezés nélkül a hatékony energiafelhasználásról le kell mondani. Egy korszerű és hatékony rendszert csak megfelelő szabályozottsággal lehet kialakítani, ez pedig nem a vízvezeték szerelő feladata.

2012.05.

Tervezési szempontok

A gépészeti rendszerek helyigényével már az engedélyezési tervek elkészítésekor számolni kell, tehát legalább főbb paramétereiről már ekkor döntést kell hozni. Különösen igaz ez az alternatív energia felhasználási módok esetén, mert ezeknek jelentős a helyszükségletük. Amíg nincs terv az épületről, gépészeti tervezésről nem igen beszélhetünk, hiszen a hőenergia igény, vezetékrendszerek stb. csak pontos adatok alapján kalkulálható, de felhasználandó fűtési energia típusát (gáz, fa, villany…), a fűtési energia előállításának módját (gázkazán, cserépkályha…), hőleadás módját (radiátor, falfűtés, légbefúvás…), melegvíz előállítás és tárolás módját, szoláris rendszer használatát el lehet dönteni. Ezzel már a minimális helyigény is meghatározható és a szerkezeti megoldások kialakításánál is figyelembe vehető.

Ha egy lakás fűtését és melegvíz ellátását tárolás nélküli fali gázkazánnal oldják meg, a helyigény minimális, a kazán többnyire a fürdőben, vagy a lakás valamelyik eldugott zugában elhelyezhető, de ha a melegvíz előállításához napkollektort is használnak, ez által melegvíztároló is szükségessé válik. Akkor ennek már érdemes külön gépészeti helyiséget építeni, vagy valamelyik erre a célra használható helyiség méretét (pl. mosókonyha) megnövelni. Ha padlófűtés készül, akkor legalább annak helyigényével meg kell növelni az aljzat vastagságát, de célszerű a hőszigetelés vastagságát is növelni, hogy ne a talajt, vagy az alsó födémet fűtsük. Az egyszerű példákból is látható, hogy gépészeti tervezés már az épület koncepció tervéhez is szükséges.

2012.05.

A szigorítások miatt tervezéskor már eldöntöttnek kell lennie, hogy a beruházó pályázati, vagy más támogatást használ-e, mert a tervezéskor és tanúsításkor alkalmazandó paramétereket ez határozza meg.

2015.01.

Napenergia

Napenergia, vagy másképpen szoláris energia az, amit a nap sugárzásából nyer az épület.

A napenergiát az alábbi módokon hasznosíthatja az épület:

1. Közvetlen:a nap sugárzását közvetlenül hasznosító rendszerek (napkollektor, napelem).
2. Közvetett:
   • Direkt sugárzási nyereség: az épületbe az üveg felületeken keresztül bejutó napsugárzás által leadott hőenergia mennyiség (és bár ezt természetesnek vesszük, a fény is ).
   • Indirekt sugárzási nyereség: a nap hősugárzásának elnyelése érdekében épített szerkezetek (tromffal, télikert…)

A napenergia a leginkább környezetbarát energiaforrás, mivel a közvetlen sugárzási energia hasznosításához még segédenergia (a rendszer működéséhez szükséges energia) is alig kell, a közvetett sugárzási energia pedig tejesen ingyenes.

Akkor, vajon miért nem ezt használják mindenhol? A válasz egyszerű. Az épületgépészeti és villamos rendszereknek a felhasznált energia igénye a legfontosabb, de nem az egyetlen jellemzője. Tervezés során legalább ilyen fontos a megtérülés, vagyis hogy egy könnyen elérhető (szokványos) rendszer kiépítésének költsége és az általa felhasznált energia ára, hogyan viszonyul egy másik rendszer azonos áraihoz. Itt van a kutya elásva. A szoláris rendszerek kiépítése annyira költséges, hogy ugyanazt az energiát, más forrásból beszerezve kisebb a költség. A napkollektoros fűtési rendszernek 30 év, vagy annál több a megtérülése, de a vákumcsöves kollektor garantált élettartama csak 15 év, tehát valószínű, hogy sohasem térül meg. Arról nem is beszélve, hogy hatalmas déli tetőfelület szükséges hozzá. Ez alól kivétel a napkollektoros melegvíz termelés, mert annak 10 év körül van a megtérülése, ezért az mindenképpen betervezendő, ha rá tudjuk szánni a szükséges 1-2 millió forintot. A napelem azokban az országokban, ahol az elektromos áram átvételére a szolgáltatóval tisztességes áron lehet szerződést kötni, szintén lehet gazdaságos, de Magyarország nem tartozik ide. A napközben feleslegesen termelt áramot hazánkban nem veszik át - pontosabban nem kötnek szerződést, így nem fizetnek érte - de ha át is vennék, az erre megállapított tarifa nevetséges. Az elektromos áramot pedig jelenleg nem lehet gazdaságosan tárolni.

Amit viszont vétek lenne kihagyni, az a közvetett napenergia, abból is elsősorban a direkt sugárzási energia. Ez ugyanis szinte teljesen ingyenes. Egy átgondoltan megtervezett épület megfelelő tájolással, üvegtípussal és mérettel, annyi napenergiát képes hasznosítani ilyen módon, hogy napsütéses időben akár -10 °C kinti hőmérséklet mellett sincs szükség fűtésre. Az indirekt sugárzás hasznosításának komoly költségei lehetnek, ezért azt célszerű költségelemzéssel alátámasztani.

2012.02.

A napelemes technológia sokat fejlődött, és a kiépítés költsége is jelentősen csökkentek az elmúlt hónapok alatt. Mára a napelemek megtérülése is 10-15 év körül van és az inverter beszerelése előtt az áramszolgáltatóval szerződést kell kötni, ami garantálja az áram átvételét. Egy átlagos családi-ház fogyasztását fedező rendszer még mindig milliós nagyságrendű beruházás, és a kivitelezők által reklámozott magtérülési mutató (7-9 év) is kicsit túlzott, mert nem veszik figyelembe az öregedő napelemek teljesítmény csökkenését és a rendszerre áldozott pénz inflálódását.

Fontos tudni, hogy a napelem által előállított áram mennyisége éves szinten nem haladhatja meg az elfogyasztott mennyiséget. Ha meghaladja, akkor az adóköteles, jövedelemszerző gazdasági tevékenységnek minősül.

2013.10.

Használata és az energetika

Az épület tervezésénél és tanúsításánál egyaránt standard használati viszonyokból indulunk ki, ami annyit jelent, hogy nem az épületet használók privát szokásait, hanem általános használati módot veszünk figyelembe. Ez azért van, hogy az építmények összehasonlíthatóak legyenek, az épületre és nem a használóira jellemző tulajdonságot mutassa a minősítés. Az új gépjármű gyári paraméterei szintén standard szokásokra alapulnak, és nem veszi figyelembe a használó vezetési stílusát. Ezért a tervben és a tanúsításban megadott energiafelhasználásnál a valóságos lehet sokkal több, vagy kevesebb. A helyiségek - funkciótól függően - 18, 20, 22 °C hőmérsékletre vannak tervezve, de ha az épület 26 °C-ra van felfűtve akkor a gázszámla (vagy más fűtési energiahordozó számlája) lényegesen több lesz, mint a tervezett. Ha feleslegesen működnek az elektromos berendezések több, ha takarékos ledlámpát használunk és csak a szükséges mértékben, akkor kevesebb lesz az épület energiafogyasztása.

A jól megtervezett rendszerek csak megfelelő szabályozással működnek igazán hatékonyan, ezért erre nagy hangsúlyt kell fektetni, és ez nem is olyan bonyolult, mint ahogy hangzik. Ha például van a családi házban a melegvíznek keringető rendszere, akkor annak nem kell állandóan működnie, az időzítőt úgy kell beállítani, hogy ha nincs otthon senki, kikapcsoljon. A radiátorokra termosztátos szelepet lehet szerelni, nem nagy költséggel, így minden helyiség hőmérséklete külön is szabályozható…

Tehát egy kiemelkedően jó besorolású épületet is lehet sok energiával működtetni, ha a használat már nem környezettudatos, csak a tervezés.

2012.05.