A köztudatban általában az a téves elképzelés alakult ki az energiatudatos (energiatakarékos) építkezésről, hogy az, az épületre elhelyezett "hungarocell" vastagságán múlik és az, ha 10-15 cm vastag, akkor ez a kérdés meg is van oldva. Ez egy komoly tévedés. Kétségtelen, hogy a homlokzati hőszigetelés mértéke lényeges szempont, de ha minden mást figyelmen kívül hagyunk, akkor nem egy kényelmes és olcsón üzemeltethető épületet építünk, hanem egy nagy problémahalmazt.

Lássuk, milyen szempontokat kell mérlegelni és az épület létrehozásának melyik fázisában kell a döntést meghozni.

1. A tervezés megkezdéséig:
   • Helyiséglista
   • Épület maximális nettó alapterülete (helyiségek alapterületének összege)
   • Az épületre fordítható összeg
2. A tervezés alatt:
   • Helyiségek kapcsolata
   • Berendezések minimális helyigénye (különösen a rögzített berendezési tárgyak esetén: pl. szaniterek, konyhabútor…)
   • Bel- és kültér kapcsolatok (nappali és terasz, vagy udvar…)
   • Szintek száma
   • Gépészet kialakítása
   • Épület stílusa
3. Kivitelezés során (ha nem készült belsőépítészeti terv):
   • Burkolatok
   • Fürdőszoba és konyha berendezések
   • Színvilág

Az első lépésben, a három szempont egymásból következik. Az épület hasznos alapterülete és a ráfordítható összegből az is kiderül, hogy az energiatakarékos megoldásokra mennyi pénzt lehet fordítani, hiszen az nagyrészt többletköltséget jelent.

A tervezés során, energetikai szempontból a legfontosabb a tömegalakítás és a gépészet. Az energia hatékony épületeknek a felület térfogat aránya a lehető legkisebb kell hogy legyen és a hőhidas megoldásokat kerülni kell. Ebből következik, hogy az épületnek nem lehet mozgalmas tömege és a dizájn elemekkel is csínján kell bánni. Fontos, hogy legyen déli tetőfelülete a szoláris rendszereknek, a gépészeti helyiség elég nagy legyen a szokványostól eltérő rendszerek befogadására. A passzív napenergia hasznosítása miatt az üvegfelületek mérete, tájolása, és árnyékolása szintén lényeges szempont. A csomóponti megoldások jól kidolgozottak, a beépítendő anyagok pontosan meghatározottak legyenek. Tehát, valóban energiahatékony ház építéséhez a kiviteli terv elengedhetetlen, hiszen az engedélyezési tervnek nem feladata az épület ilyen részletes kidolgozása.

A harmadik, és nem kevésbé fontos szempont a kivitelezés. Ha az épületre készült kiviteli terv, akkor annak betartásához ragaszkodni kell, mert a kivitelező cégek változtatásai általában csak azt a célt szolgálják, - a következmények mérlegelése nélkül - hogy az épületet olcsóbban lehessen megvalósítani, ezáltal kedvezőbb árral megkapja a munkát, vagy a haszna nagyobb legyen. A terven minden mindennel összefügg, egy kis változtatás is komoly problémákat okozhat. Az autó javításakor sem lehet más típushoz való alkatrészt venni, csak azért, mert az olcsóbb. Ha csak engedélyezési terv készült, - és családi házaknál ez az általános - akkor nehezebb a dolgunk, mert az nincs olyan részletességgel kidolgozva, hogy az számon kérhető legyen. Ilyenkor a műszaki ellenőrnek kiemelt szerep jut, hiszen neki kell a megfelelő megoldásokat kontrollálni. Amennyiben műszaki ellenőr sincs, akkor a már említett problémahalmaz szinte garantált, de biztos, hogy az épület nem lesz energia-hatékony. Aki A, A+ vagy passzívházban gondolkodik, az kiviteli terv és műszaki ellenőr nélkül neki se álljon az építkezésnek, vagy ha mégis, akkor ne a tervezőre legyen mérges, amikor a tanúsítás rosszabb eredményt hoz, mint a tervben ígért volt.

Az épület tervezésénél és tanúsításánál egyaránt standard használati viszonyokból indulunk ki, ami annyit jelent, hogy nem az épületet használók privát szokásait, hanem általános használati módot veszünk figyelembe. Ez azért van, hogy az építmények összehasonlíthatóak legyenek, az épületre és nem a használóira jellemző tulajdonságot mutassa a minősítés. Maradva az autós példánál, az új gépjármű gyári paraméterei szintén standard szokásokra alapulnak, és nem veszi figyelembe a használó vezetési stílusát. Ezért a tervben és a tanúsításban megadott energiafelhasználásnál a valóságos lehet sokkal több, vagy kevesebb. A helyiségek - funkciótól függően - 18, 20, 22 °C hőmérsékletre vannak tervezve, de ha az épület 26 °C-ra van felfűtve akkor a gázszámla (vagy más fűtési energiahordozó számlája) lényegesen több lesz, mint a tervezett. Ha feleslegesen működnek az elektromos berendezések több, ha takarékos és csak a szükséges mértékű a használatuk, kevesebb lesz az épület energiafogyasztása.

Tehát egy kiemelkedően jó besorolású épületet is lehet sok energiával működtetni, ha a használat már nem környezettudatos, csak a tervezés.

2012.05.